1568 januárjának elején, Tordán, János Zsigmond királyunknak köszönhetően, az Erdélyi Fejedelemség országgyűlése meghirdette a vallásszabadságot, és kimondta Erdély akkori négy vallásának (katolikus, evangélikus, református, unitárius) szabadságát és egyenjogúságát. Ez a lépés mérföldkő az emberiség történelmének lapjain, egyszer és mindenkorra az erdélyi három nemzet (magyar, székely és szász) képviselői maradandó példát állítottak emberségből, vallási türelemből a világ vezetői számára.
A középkorban sehol sem volt ismeretes a vallási türelem, a Római Katolikus Egyház nem engedett meg semmilyen gondolatot, ami eltért a saját határozott tanaitól. Eretneknek nyilvánítottak bárkit, akinek esetleg más felfogása volt. Márpedig voltak más felfogások, a későbbi reformáció is emiatt nőtte ki magát. (Más kérdés, hogy ebből a szempontból a reformáció sem eredményezett nagyobb toleranciát Európában.)
A keleti kultúra több ezer éves bölcsessége a kereskedelemnek köszönhetően, írásban és szájhagyomány útján egészen biztosan tarkította a hatalmak által forszírozott, egységesnek szánt világképet. Így aztán a más gondolatokra fogékony, önálló gondolkodásra hajlandó és “nehezen betörhető” emberek könnyen az eretnekség vádja alá kerültek.
Érdekesség, hogy az eretnek szó görög eredete a hairetikosz (választani tudó) szóból eredeztethető, azaz dönteni képes, így (a szerző értelmezésében: életrevaló) ebből a jelentésből torzult: más tanokat valló, vagy még inkább: a hatalom által elítélendő tanokat valló, azaz büntethető személlyé…
A középkor amúgy kegyetlen, az emberi életet cseppet sem tisztelő világában a békés együttélés reményében tették le elődeink, az Erdélyi Országgyűlés képviselői az addig sehol el nem ismert, a mindenkori ember vallásszabadsághoz való jogát.
A törvény kimondta, hogy:
- nincs államvallás. Az uralkodónak hatalma van az egyház felett, de az egyházak között nincs joga megkülönböztetést tenni
- megszűnik a vallások területenkénti uralma, azaz bármely településen belül mindenki szabadon választja meg vallását
- tilos bármely felekezetűek szidalmazása
- tilos más felekezetű pap gyalázása
- tilos erőszakos cselekedetek elkövetése egy másik felekezettel szemben
A határozat szerint:
„Midőn helyökön a prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, kiki az ő értelme szerint, és az község ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kényszerítéssel ne kényszerítse az ű lelke azon meg nem nyugodván; de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő néki tetszik. Ezért penig senki … az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől, … mert a hit Istennek ajándéka.”
Az uralkodó továbbra is felette állt az egyháznak, de nem állt jogában különbséget tenni a vallások között. A tordai Országgyűlés törvénye 450 évvel ezelőtt a békés, tiszteletteljes, egyenrangú együttélés lehetőségét teremtette meg a varázslatos Erdélyi tájakon, és kijelölte az egyetlen emberhez méltó jövőt az utókor számára!
Szerző: TTK
Forrás: SzcientológiaNeked
